Egy nyári vihar néhány perc alatt komoly károkat okozhat. Megsérülhet a tető, betörhet egy ablak, jégeső tehet kárt az épületben, vagy a lezúduló csapadék miatt víz kerülhet a lakásba.
Ilyenkor az egyik első kérdés általában ez:
Fizetni fog a lakásbiztosítás?
Erre sajnos nincs minden esetben egyszerű igen vagy nem válasz. Attól, hogy van lakásbiztosításod, még nem biztos, hogy minden vízzel, széllel vagy jégesővel kapcsolatos kárt automatikusan megtérít a biztosító.
Nézzük meg, mire érdemes figyelni, és mit tegyél, ha megtörtént a baj.
1. Viharkár esetén először azt kell megnézni, mire terjed ki a biztosítás
A lakásbiztosítások általában többféle elemi kárra nyújthatnak fedezetet, de a pontos feltételek biztosításonként eltérhetnek.
Vihar után például sérülhet:
- a tető vagy a tetőfedés,
- az ereszcsatorna,
- a redőny vagy árnyékoló,
- az ablak,
- a kerítés,
- egy melléképület,
- illetve a lakásban található ingóságok is.
Nem elég azonban azt tudni, hogy van lakásbiztosításod. Azt kell ellenőrizni, hogy a konkrét káresemény szerepel-e a biztosítási feltételek között, és milyen feltételekkel térít a biztosító.
2. Jégkárnál sem mindegy, pontosan mi sérült meg
Egy komolyabb jégeső nemcsak az autókban tehet kárt.
Megsérülhet például a tető, egy tetőablak, redőny, napellenző, klíma kültéri egysége, vagy más az épülethez tartozó elem.
Ha jégkár történt, érdemes minél hamarabb dokumentálni a sérüléseket.
Készíts fényképeket:
- a károsodott területről,
- közelről a sérülésekről,
- és lehetőség szerint olyan távolabbról készített képeket is, amelyeken jól látható a kár környezete.
A fotókat ne töröld a kárrendezés lezárásáig.
3. Beázás esetén különösen fontos a kár oka
„Beázott a lakás, majd fizet a biztosító.”
Sajnos ez nem mindig ilyen egyszerű.
A biztosítónál nemcsak az számít, mi sérült meg, hanem az is, hogy mitől következett be a kár.
Más helyzet például, ha egy vihar megrongálja a tetőt, és emiatt jut csapadék az épületbe, mint ha egy régóta rossz állapotú, karbantartást igénylő tetőszerkezeten keresztül rendszeresen ázik be az ingatlan.
Ugyanezért egy csőtörésből eredő vízkár és a talajszint felől beszivárgó víz sem feltétlenül ugyanabba a kategóriába tartozik.
Ezért kárbejelentésnél fontos pontosan leírni, mi történt és hogyan keletkezett a kár.
4. Ne kezdj el mindent azonnal kidobni
Egy beázott szobában természetes reakció, hogy minél gyorsabban szeretnénk rendet tenni.
Ez azonban kárbejelentés előtt problémát okozhat.
A károsodott tárgyakat lehetőség szerint ne dobd ki addig, amíg nem dokumentáltad megfelelően a károkat, illetve nem tisztáztad a biztosítóval, hogy szükség van-e azok megőrzésére.
Ha például tönkrement:
- egy bútor,
- egy elektromos készülék,
- szőnyeg,
- laminált padló,
- vagy más ingóság,
készíts róla több jól látható fényképet.
Ha megvannak a vásárlást igazoló dokumentumok, számlák vagy garancialevelek, azokat is érdemes előkeresni.
5. A további károkat viszont meg kell próbálni megelőzni
A dokumentálás nem azt jelenti, hogy hagyni kell tovább ázni a házat.
Ha például a vihar megbontotta a tetőt, és újabb eső várható, ésszerű ideiglenes intézkedéseket kell tenni a további károk megelőzésére, természetesen csak akkor, ha ezt biztonságosan meg lehet oldani.
Ezt nevezzük kárenyhítésnek.
Fontos, hogy a kárenyhítés során végzett munkákat és felmerülő költségeket is dokumentáld. Ha szakembert hívsz, őrizd meg a számlát.
A cél az, hogy ne legyen nagyobb a kár annál, mint amit az eredeti esemény okozott.
6. A kárt minél hamarabb jelentsd be
Ha megtörtént a baj, ne várj heteket a biztosító értesítésével.
A biztosítási szerződés feltételei meghatározhatják, milyen határidőn belül kell a káreseményt bejelenteni.
A kárbejelentéshez általában szükség lehet többek között:
- a biztosítási kötvény vagy szerződés adataira,
- a káresemény időpontjára,
- a történtek pontos leírására,
- fényképekre,
- a sérült vagyontárgyak felsorolására,
- valamint bizonyos esetekben számlákra, bizonylatokra vagy szakember dokumentációjára.
Minél pontosabb információkat tudsz adni, annál könnyebb és gyorsabb lehet a kárrendezés.
7. Nemcsak az számít, hogy „benne van-e” a biztosításban
Van még egy fontos kérdés: mekkora összegre vagy biztosítva?
Egy régebben kötött lakásbiztosítás esetén előfordulhat, hogy az ingatlan vagy az ingóságok biztosítási összege már nem igazodik megfelelően a jelenlegi értékekhez.
Az elmúlt években ráadásul jelentősen változtak az építőanyagok és a helyreállítás költségei.
Ezért egy lakásbiztosításnál nemcsak azt érdemes időnként ellenőrizni, hogy milyen károkra nyújt fedezetet, hanem azt is, hogy a biztosítási összegek megfelelőek-e egy komolyabb kár helyreállításához.
+1: Mi történik, ha a szomszédnak is kárt okoztál?
Egy vihar vagy vízkár következménye nem mindig áll meg a saját lakásod falainál.
Társasházban például egy vízkár az alattad lévő lakásban is károkat okozhat.
Vagy a kertedben lévő fát a vihar kidöntötte és ráesett a szomszéd kerítésére, házára.
Ilyen esetekben a lakásbiztosításhoz tartozó felelősségbiztosításnak is komoly jelentősége van!
Ez egy újabb ok arra, hogy ne csak azt nézd meg a kötvényeden, hogy saját értékeid biztonságban vannak-e, hanem azt is, milyen fedezeteket tartalmaz ténylegesen a szerződésed.
Mit tegyél közvetlenül viharkár vagy beázás után?
Ha biztonságosan megteheted:
- akadályozd meg a további károk kialakulását,
- készíts sok fényképet és lehetőleg videót,
- írd fel, mikor és hogyan történt a káresemény,
- ne dobj ki azonnal minden sérült tárgyat,
- őrizd meg a helyreállítással kapcsolatos számlákat és bizonylatokat,
- ellenőrizd a biztosítási feltételeidet,
- és jelentsd be mielőbb a kárt a biztosítónak.
Mikor érdemes átnézni a lakásbiztosításodat?
Nem akkor, amikor már leszakadt a tető. Érdemes időnként elővenni a biztosítási kötvényt, vagy index levelet, különösen akkor, ha évek óta nem volt aktualizálva.
Gondold végig:
- Milyen károkra vagy biztosítva?
- Mekkora biztosítási összegek szerepelnek a szerződésben?
- Történt azóta felújítás vagy értéknövelő beruházás az ingatlanon?
- Az újonnan vásárolt nagyobb értékű ingóságokra is megfelelő a védelem?
Egy biztosítás valódi értéke ugyanis nem akkor derül ki, amikor befizetjük az éves díjat.
Hanem akkor, amikor megtörténik a baj.
Ha nem tudod pontosan, mire terjed ki a jelenlegi lakásbiztosításod, érdemes még a következő káresemény előtt átnézni. Egy biztosítási audit segíthet feltárni, hogy megfelelő-e a jelenlegi védelem, vagy vannak olyan kockázatok, amelyekre érdemes felkészülni.
Ehhez ne az AI-t kérdezd meg, mert minden szerződés más, kérj személyes tájékoztatást tanácsadón keresztül, mert az ő tapasztalatát nem pótolja internet.
